Szeretettel, Nyúlmami

Tenyeremben még őrzöm érintésed melegét,
Szívem rejtekében pedig
Szívdobbanásaid halk, szelíd ütemét.
Semmi sem nyugtat meg, és kavar fel jobban,
Mint mikor a szíved szívem felett dobban…

Pihentető éjszakát kívánok és hűs szellőket, akkor talán lesznek gyönyörű álmok is. Szeretetpuszillak: Ladymoon

Valahol, távol a való világon,
Messzi túl a Képzelet-Határon,
Van egy egészen piciny ország.
Az a hely, ahol az álmokat írják.
A szép álmokat zsákokba varrják,
S aztán kis manók mind széjjelhordják.
Viszik a világ minden részére,
S belehintik az élők szemébe.
Egy álommanó hozzád is elért.
Leteszi zsákját, bedugja kezét
És belemarkol a tündérporba,
Hogy a csillámot szemedbe szórja.
Csipetnyi manó, vajon hol lehet?
Nem látod őt, de hallod, hogy nevet.
Óvatosan homlokodra lépked,
S arcod simogatja. Ugye érzed?
Kicsiny manó, tenyerét kinyitja,
S az álomport szemeidbe szórja.
Mosolyogva nézi, amint lehunyod őket,
És füledbe súgja: Álmodj szépeket..

Puszillak Drága..

Kedves Barátaim.

Ma ezt a képet hoztam, szerintem aranyos lett.
Kellemes napot és hetet!

Melody www.angel-net.try.hu

HERBERTO HELDER:

A KÖLTEMÉNYRŐL

Egy költemény növöget bizonytalanul
a hús zűrzavarában,
törekszik felfelé, egyelőre szótlanul -
csupán ösztön és ízlés szerint hinti nyomait,
mint vérünk árnyoldala
a létezés televényein át.

Kinn a létező világ.
Nagyszerű, esztelen kegyetlenség,
szőlőszemeken a nap
születő gyökérszőrei.
Kinn: nászunk valódi és
rendíthetetlen testiség, hömpölygő folyam,
megnyugvás a dolgos külsőségeken,
nesztelen alvó levelek,
szélben kavargó magok
- színpadias pillanatai a birtoklásnak.
A költemény növekszik, mindent ölébe kotor.

Már semmilyen erő nem semmisíti meg.
Tarthatatlan, kizárólagos,
föld körüli pályára áll, belepi a falak amorf felületét,
áthatja a semmis-perceket,
a dolgok pattanásig-feszült idegeit -
egész kigömbölyödő egységét a földnek.

Megzavarodott ágyékunk nem ismerheti
e titkok gerincét.

A vers az évek és a hús ellen születik.
---------------------------------

Kellemes Kedd délutánt

Kati és Macsekok

Szia Margó!

Köszönöm, hogy meglátogattál!
Gyönyörű szép nyári napot kívánok!
Pusza: Hajni67

Kedves Margó, köszönöm a látogatásodat:)) Engedd meg, hogy kicsit megkésve, de jó egészséget, és sok boldogságot kívánjak Neked névnapod alkalmából! Szeretettel: Gyöngyi

"Talán semmi sem szebb a világon,

mint találni egy embert,

akinek lelkébe nyugodtan letehetjük
szívünk titkait,

akinek arca elűzi lelkünk bánatát,

akinek egyszerű jelenléte elég, hogy
vidámak és boldogok legyünk."

Drága Margó, kívánok nagyon szép  álmokat, 

és holnapra viharmentes napot

Millió puszim Zsóka

Esti kérdés

Midőn az est, e lágyan takaró
fekete, síma bársonytakaró,
melyet terít egy óriási dajka,
a féltett földet lassan eltakarja
s oly óvatossan, hogy minden füszál
lágy leple alatt egyenessen áll
és nem kap a virágok szirma ráncot
s a hímes lepke kényes, dupla szárnyán
nem veszti a szivárványos zománcot
és úgy pihennek e lepelnek árnyán,
e könnyü, síma, bársonyos lepelnek,
hogy nem is érzik e lepelt tehernek:
olyankor bárhol járj a nagyvilágban,
vagy otthon ülhetsz barna, bús szobádban,
vagy kávéházban bámészan vigyázd,
hogy gyujtják sorban a napfényü gázt;
vagy fáradtan, domb oldalán, ebeddel
nézzed a lombon át a lusta holdat;
vagy országúton, melyet por lepett el,
álmos kocsisod bóbiskolva hajthat;
vagy a hajónak ingó padlatán
szédülj, vagy a vonatnak pamlagán;
vagy idegen várost bolygván keresztül
állj meg a sarkokon csodálni restül
a távol utcák hosszú fonalát,
az utcalángok kettős vonalát;
vagy épp a vízi városban, a Riván
hol lángot apróz matt opáltükör,
merengj a messze multba visszaríván,
melynek emléke édesen gyötör,
elmúlt korodba, mely miként a bűvös
lámpának képe van is már, de nincs is,
melynek emléke sohse lehet hűvös,
melynek emléke teher is, de kincs is:
ott emlékektől terhes fejedet
a márványföldnek elcsüggesztheted:
csupa szépség közt és gyönyörben járván
mégis csak arra fogsz gondolni gyáván:
ez a sok szépség mind mire való?
mégis arra fogsz gondolni árván:
minek a selymes víz, a tarka márvány?
minek az est, e szárnyas takaró?
miért a dombok és miért a lombok
s a tenger, melybe nem vet magvető?
minek az árok, minek az apályok
s a felhők, e bús Danaida-lányok
s a nap, ez égő szizifuszi kő?
miért az emlékek, miért a multak?
miért a lámpák és miért a holdak?
miért a végét nem lelő idő?
vagy vedd példának a piciny füszálat:
miért nő a fü, hogyha majd leszárad?
miért szárad le, hogyha újra nő?

------------------------

kellemes estét:)

Kati és Macsekok

Mit is mondjak, azt, hogy nagyon meleg van? Mert nálunk szinte kánikula!! Amugy szeretném megköszönni, hogy távol-létem ideje allat, is jöttél hozzám szorgalmasan!
Én kárpotolásból hoztam egy kutyust! Szép napot!

Melody www.angel-net.try.hu

Drága Margó. kissé megkésve, de

annál nagyobb szeretettel kívánok

Neked nagyon boldog névnapot.

Kellemes hetet és vidám napot kívánok!
Szeretettel ölel: Ravasztavasz

Ákos:

Nem ilyen világot képzeltél,
De a csábítás hívott, hát engedtél,
Most koponyád csöndjében némán ülsz és
Utazol valahol,
Magányod szelíden átkarol.

Játszd el az indulat dalát,
Talán érteni fogják odaát.
Létednek tükrébe félve nézz, és
Ne beszélj, ne remélj,
Fölötted sötéten zúg az éj.

Benned az indulat dalol,
Küzd érted Mennyország és pokol,
Add át a szélnek a bánatod,
Hadd tudja más is meg,
Ha Te már tudod...

Játszd el az indulat dalát,
Talán érteni fogják odaát.
Létednek tükrébe félve nézz, és
Ne beszélj, ne remélj,
Fölötted sötéten zúg az éj.

Drága Margó! Nagyon kellemes hetet kívánok! Szeretettel, Nyúlmami

Ezt a puszit neked küldöm:) Isa

Kedves Margó!

Még remélem aktuális: boldog névnapot kívánok a hátralévő pár órahosszában, és még vagy száz évig! :-)

juillet